|
A PUNK
Greg Graffin : Punk kiltvny
Sohasem voltam lemezkiad cg tulajdonosa, sikeresen mûkdõ kereskedelmi vllalkozst sem vezettem soha, ezrt nem is prblom magam marketing-szakrtõnek belltani. Dalszerzõknt haladtam elõre plymon, de a dalok kiadst, marketingjt msok vgeztk, msok tettk õket fogyasztsra alkalmass.
Br a punk rvn tettem szert nmi keresetre, ez igazn szerny sszeg ahhoz a temrdek pnzhez kpest, ami azoknak a cgeknek jutott, amelyek a Punkot mint valami lenyelnival termket terjesztik. Sohasem tartottam sokra a divatos, knnyed, izgalmat keltõ vonsokat, amelyekkel ltalban a punkot trstjk. A punk tbb ennl, olyannyira, hogy ezek az elemek trivilisnak tûnnek a minden punk ltal tapasztalt emberi valsg fnyben. Minthogy fl letem sorn, amit neki szenteltem, a punk rszemm vlt, azt hiszem, itt az ideje, hogy megksreljek egy meghatrozst adni rla, s ekzben vdelmembe vegyem a Punk nven ismert tarts trsadalmi jelensget. Elkpesztõ, hogy valami, ami ilyen rzelmi s transzkulturlis mlysggel br, ilyen sokig definci nlkl maradt. A punk gykerei ugyanis mlyebbre nylnak, s trtnetileg sokkal messzebbre visszavezethetõk, mint azt sokan kpzelik.
Mg az elmlt kt vtizedre visszatekintve is nagyon nehz olyan elemzst tallni, amely lern azt a hatst, amit a punk rock gyakorolt a popzenre s a fiatalok kultrjra. Mg ritkbbak az olyan esszk, amik azokat a mlyben fut rzelmi s intellektulis ramlatokat rszletezik, amelyek a punkkal kapcsolatos npszerû, kzhelyes, divatos kijelentsekhez vezetnek.
Ezek ht a fõ okok, amelyek arra ksztettek, hogy ezt az rst elksztsem. Ha ez a ksrlet srti a puristkat, lerombolja a zrt trsadalom titkolzsi gyakorlatt, megerõsti a bizalmat a szkeptikus vizsgldsban, mlyebb gondolkodsra indt, s ellentmondsokat tr fel, akkor elrtem a clomat, s akik megalzva rzik magukat, taln felismerik majd llspontjuk kznsges voltt. n csak egy globlis mreteket lttt szubkultrn vgzett vizsgldsaimat igyekszem terjeszteni, amelynek nagy rszt megismerve, tbb helyen is kzs gondolati szlakat talltam.
A kzs gondolatisg kialakulsa sorn jn ltre az az ideolgia, amely az egyneket kzssgbe tmrti. A punkokban l a vgy, hogy kzssget alkossanak, de ehhez valami formt kell adni a punk ideolgia alapjainak s szrmazsnak. A jelenlegi punk sztereotpikra rnyomja a blyegt a tmegmarketing, s a hangsly, amelyet szerencstlen mdon a tartalom helyett a stlusra helyeznek.
Ezek a bajok azonban nem puszttjk el a punk letrzst, ppen csak sszezavarjk az j genercik kinevelst. Ezek az emberek ugyan tudjk magukrl, hogy punkok, de azt nem, hogy az mit is jelent. Ez az essz rsze ennek a nevelsi folyamatnak.
A punkok nem vadllatok
A punk egy vlasz arra, hogy mit jelent embernek lenni. Mi klnbztet meg minket ms llatoktl? Az a kpessgnk, hogy felismerjk nmagunkat, s kifejezsre juttatjuk sajt genetikai egyedisgnket. Sajtos mdon, az ltalnosan elterjedt nzet a piac s a reklm vilgban a punkok s zenjk "llatias" s "primitv" termszetre helyezi a hangslyt.
Felttelezik, hogy az erõszak a punk-zene kulcsfontossg rsze, s ez a felttelezs knnyen llandsthat, mert nagyon knnyû az erõszakot piacostani - az errõl szl hrek is mindig elõkelõ helyet kapnak a sajtban. Az erõszak kzppontba lltsval egy kulcsfontossg mozzanat kerli el a figyelmnket a punk megrtse sorn:
A PUNK: az egyedisg szemlyes kifejezse, ami abbl az emberi kpessgnkbõl szrmazik, hogy tudunk gondolkodni, s krdseket feltenni.
Az erõszak nem ltalnos a punkban, s nem is tartozik kifejezetten hozz. Amikor valban kifejezsre kerl, akkor ez rendesen a punk idelokhoz nem kapcsold dolgok miatt van. Tekintsk azt a kzismert pldt, amikor verekedsre kerl sor egy kzpiskolban egy punk s egy futball-jtkos kemnyfi kztt. A futballista s ksrete nem rtkeli vagy fogadja el a punkot valdi embernek. Ehelyett szakadatlan gnyolds cltbljv teszik, nap mint nap ktekedve, provoklva s megalzva õt, ami persze nem ms, mint nnn bizonytalansguk s szorongsuk visszatkrzõdse.
Egy nap aztn a punknak elege lesz, s elltja a futballkapitny bajt a folyosn. Erre a tanrok termszetesen eltancsoljk a punkot, s ignytelen frizurjra s ltzkre hivatkozva kijelentik, hogy egy erõszakos s kezelhetetlen semmirekellõ. A helyi lapban ez ll: "A folyosi verekeds megerõsti, hogy az erõszak rsze a punk rockerek letmdjnak".
Az elfogads hinya ltal kivltott spontn dh nem punk sajtossg. Ez egy normlis emberi reakci, s brki hasonlan reaglna, szubkulturlis vagy szocilis hovatartozstl fggetlenl, ha lenzettnek s haszontalannak rezn magt. Szomor tny, hogy a punkok krben rengeteg plda akad erõszakra. Eklatns pldkat lehet tallni tvelygõkre, akik magukat szintn punknak tartjk. A dh s az erõszak azonban nem punk vonsok, valjban semmi kzk a punk eszmnyekhez. Nem a dh s az erõszak az a ktõanyag, ami a punk kzssget egyben tartja.
Az emberisg fennmaradsa az egyedisgben van
A termszet adta neknk a genetikai vzt annak, amirõl a punk szl. Egy ember genetikai informcija krlbell 80 ezer gnt tartalmaz, s nagyjbl 6 millird ember rszesl ebben a genetikai megtiszteltetsben. Annak az eslye, hogy kt ember ugyanazt a genetikai informcit hordozza, elenyszõ, szinte felfoghatatlanul kicsi (az esly lnyegben 80 ezerszer azon emberek szma, akikkel egy lett sorn tallkozni s prosodni tudunk. Gyakorlatilag lehetetlen.)
Az ltalunk hordozott gnek jelentõs szerepet jtszanak a magatartsunk s vilgnzetnk formlsban. Ezrt adatott meg neknk az egyedisg, hiszen senki ms nem rendelkezhet ugyanazzal a gnkszlettel, amely aztn a vilgrl alkotott kpnket befolysolja. Termszetesen a kulturlis tnyezõk jtsszk a msik fontos szerepet, s ezeknek inkbb lehetnek egysgestõ hatsai a magatartsra s a vilgnzetre.
Pldnak okrt, egy egsz munksvrosnak lehet 15 ezer lakosa, akik ugyanolyan eszmnyeken nõttek fel, ugyanabban a gyrban dolgoztak, ugyanazokban a boltokban vsroltak s ugyanazt a futballcsapatot szerettk. Ahogy a gyerekeik fejlõdnek, ellenttes erõk lland klcsnhatsa figyelhetõ meg kulturlis kzegk szocilis beidegzõdsei s egyedisgk genetikai kifejezõdse kztt.
Aki sajt termszetvel veszti el a kapcsolatot, az a trsadalom robotjv vlik, mg azok, akik elvetik szocilis fejlõdsket, kbor llatokk lesznek. A punk egy kills a kt szlsõsg kztti helyes egyensly mellett. A punkok sajt egyedi termszetket akarjk kifejezni, mikzben tkaroljk a "j-kisfi-j-kislny" neveltetsk kzssgi szempontjait.
A trsadalommal val kapcsolatuk azon a clkitûzsen alapszik, hogy megrtsk egyms egyedi vilgnzett. A punk "klubok" olyan trsadalmi sznhelyek, ahol ezeket a nzeteket elfogadjk, nha tveszik, nha elvetik, de mindig tolerljk, s tiszteletben tartjk.
A PUNK: egy mozgalom, amely visszautastja azokat a trsadalmi attitûdket, amelyeket az emberi termszet tudatos figyelmen kvl hagysval llandstottak.
Mivel a tolerancitl fgg, s kerli a tagadst, a punk letrzs minden ember szmra nyitva ll. Elegns prhuzam szlelhetõ a punk egyedi nzetektõl s magatartsmdoktl val fggse s az egyedisgre val sajt genetikai hajlamunk kztt.
A flelem s a racionalits harca
A civilizlt let erõs mellkhatsa a konformitsra val ksztets. Mindannyiunkba belevertk, hogy tartsuk tiszteletben az idõsebbek nzeteit, s ksõbb, amikor rjvnk, hogy ezek is csak tanttel formj vlemnyek, arra tantanak bennnket, hogy ne keltsnk zavart nehz krdsek feltevsvel. Sokan egyszerûen elfogadjk az ppen uralkod gondolatokat, s sosem fejtik ki sajt nzeteiket, ez pedig hasonl az egynisg korai hallhoz.
Fajunk egyedi abban a tekintetben, hogy kpes felismerni s kifejezni nmagt. Nem lni ezzel a biolgiai lehetõsggel annyi, mint a termszetes kivlasztds folyamata ellen dolgozni, ami fajunkat egyltaln megteremtette. Ez a megalkuvs a bukstl val flelem elleni harcbl addik.
Knnyû felttelezni, hogy ha mindenki ugyangy cselekszik, s n is ezt kvetem, akkor abbl nem lehet semmi baj. A szarvasmarhk s a libk valsznûleg felismerik ezt a kedvezõ lehetõsget. Ez a viselkedsmd viszont az egsz emberisg bukshoz vezethet el.
A kzvlekeds ellenben val gondolkods s cselekvs kulcsfontossg az emberi fejlõds szempontjbl, s potens megnyilvnulsa a punknak. Ha egy gy vagy jelensg csak attl lesz igaz, hogy az emberek annak tartjk, akkor a punk feladata, hogy jobb megoldst talljon, vagy egy olyan fggetlen vltozt, ami megerõstheti azt a bizonyos nzetet (nha a kzvlekeds pp az emberi termszet visszatkrzõdse, a punkok ezt nem tagadjk).
Az a kpessg, hogy az r ellen sszunk, fontos szerepet jtszott az emberisg trtnelmnek legfontosabb jtsainl. Olyan eszmk jellemeztk az egsz felvilgosodst, amelyek kerltk a kor dogmit, s olyan igazsgokat fedtek fel a termszet s az emberi lt krdseiben, amelyeket minden ember megtapasztalhat, s amelyek mg ma is bennnk lnek.
Galilei az egyhzzal vvott harcot, s br az egyhz megnyerte a csatt azzal, hogy a tudst lete vgig brtnben tartotta, vgl elvesztette a hbort. Kevesen hiszik ma gy, hogy a Nap kering a Fld krl, s gy Isten a Fldet teremtette a vilgegyetem kzppontjnak. Francis Bacon azt hangoztatta, hogy az ember rendeltetse a Fldn a megrts. gy gondolkozott, ha tagadjuk emberi mivoltunk e legalapvetõbb elvt, akkor a puszta barbrsg mlysgeibe sllyednk.
Charles Darwin - aki br a felvilgosods tetõpontja utn rta munkit, annak vvmnyai kzvetlenl hatottak r - teolgiai iskolt vgzett, s mgis ksztetst rzett arra, hogy az utazsai sorn megfigyelt, biolgiai fajokat sszektõ trvnyszerûsget megrtse. Nzetei sok bibliai tanttelt megkrdõjeleztek, ugyanakkor rvelse logikus volt, s egy nfejlesztsi folyamat ltal (sajt elmjben lejtszd harc a megrtsrt) fejlesztette az emberisget azzal, hogy j szintet jellt meg az emberi megismers szmra.
Az egyhz tanttelei egyre inkbb a perifrira szorultak. Az egyhz felõl rkezõ negatv visszacsatolstl val flelmet legyõzte megfigyelseinek igazsga s a vilg megrtsnek az a hullma az emberekben, amelyet nzetei keltettek.
A modern punk a megrts irnti vgy motivlta gondolkodsi folyamat, s tkletesen egybevg a felvilgosods hagyomnyval. Az, hogy annyi trtnelmi plda ll rendelkezsre, amely a dogmk megsemmistsre irnyul trekvsrõl szl, egy erõs elv megfogalmazst teszi szksgess: civilizlt emberi lnyeknek termszetes jegye az eredetisg. Az, hogy mennyire ritka az egyedisg, arrl rulkodik, hogy termszetnket egy ugyanolyan markns ellenerõ szorongatja: a flelem.
A PUNK: a krdsfeltevs s a megrts irnti elktelezettsg folyamata, ami egyni fejlõdst eredmnyez, s ennek extrapollsval trsadalmi fejlõdshez vezethet.
Ha elg ember rzi magt szabadnak, s nem vonakodik hasznlni megfigyelõkszsgt s eszt, akkor nagy igazsgokra derl fny. Ezeket az igazsgokat nem azrt ismerik fel s fogadjk el, mert valamilyen totalitrius entits erõnek erejvel a trsadalomra knyszertette õket, hanem mert mindenki hasonl tapasztalatokra tesz szert a megfigyels sorn.
Az, hogy a punkok az elõtletek gyben azonosulni tudnak egymssal, abbl a kzs tapasztalatbl ered, ahogyan velk bnnak az õket nemkvnatos szemlyekknt kezelõ emberek. Mindannyian rendelkeznek szemlyes tapasztalattal a tekintetben, hogy kerlik õket, s kpesek jl viszonyulni egyms elidegeneds-lmnyeihez anlkl, hogy ekzben valami magatartsmintt kvetnnek.
Az elõtlet-lmny kzs tapasztalatbl szrmazik, nem pedig rott formulbl vagy alkotmnybl, amelyhez tartaniuk kell magukat. A punkok ebbõl a tapasztalatbl vonjk le azt, hogy az elõtletessg rossz, eszerint az elv szerint lnek, s nem tanknyvbõl tanultk. A fennll nzetek provoklsa a megrtsre val trekvs nlkl szokss vlik, passzivitss s elõr ideolgiv.
Mi az igazsg?
A filozfusok megklnbztetik a kis "i"-betûs igazsgot a nagy "I"-betûs Igazsgtl. A punkok tagadjk az utbbi ltezst.
A nagybetûs Igazsg valamely transzcendentlis lny ltal elõrt rend ltt felttelezi, azaz, hogy az igazsg vgeredmnyben Istentõl szrmazik, aki mindent elõre eltervezett, amikor a vilgegyetemet megteremtette.
A kisbetûs igazsgra magunk jvnk r, s benne mindannyian egyetrthetnk, akik hasonl lmnyekkel s megfigyelsekkel rendelkeznk. Utbbi objektv igazsgknt is ismeretes, amely bensõnkbõl jn, s ezen a fldn nyilvntdik ki, szemben az Igazsggal, amely kvlrõl jn, s fellrõl vettik rnk, hogy kvessk.
Az erklcsisget nem kell felttlenl az Igazsg kvetkezmnynek tekintennk. Az objektv igazsgbl ppoly knnyedn addhat moralisztikus, spiritulis kultra.
A PUNK: hit abban, hogy a vilg olyan, amilyenn tesszk, hogy az igazsg a dolgok mibenltnek szemlyes megismersbõl ered, nem pedig az elõrsokhoz val vak ragaszkodsbl.
A punk mozgalomnak az objektv igazsgtl val fggse az r ellen szs kzs lmnybõl eredeztethetõ. Brki kpes az lmnyt trezni, aki mr lgott ki tmegbõl. Arra egyetlen szmkivetettnek sem volt szksge, hogy valaki ttelesen lerja neki, hogy mit jelent msnak lenni. Az igazsg elg vilgos volt, s ezt megrthette, s igaznak fogadhatta el brki, akinek rsze volt ebben a kzs tapasztalatban.
Mi a flelem?
A flelem, ami arra kszteti az embereket, hogy alvessk magukat a szablyoknak, stt korszakokat idzett elõ az emberisg trtnelmben. Az n. stt kzpkor nyugodt s bonyodalommentes volt, de komor s kellemetlen, tovbb hjn volt mindennemû alternatv nzetnek. A hamis vigaszt s a nyugalmat, amiben a kzpkori ember rszeslt azltal, hogy a kirly s az egyhz szigor brokrcit erõltetett r, teljesen elfedte a gytrelem, amivel nap mint nap szembe kellett nznie.
A paraszt lete gy knnyû, nincs irnyts, nincs cl, egyszerûen csak tbbet s tbbet termel, s utdokat nemz a kirly hasznra. De a megflemlts eszkzt hasznlni a parasztok (vagy ha mr itt tartunk, a modern kor munksainak) irnytsra, csak egy rvidtv s aljas gyakorlat, mert a parasztsg ugyanazon agyi szerkezettel rendelkezik, mint a nemessg.
Az nfelismers mlyen gykerezõ biolgiai sajtossgt s az nkifejezs vgyt nem lehet hossz ideig elfojtani. Vgl a parasztsg felismerte, hogy az rtelem nlkli let olyan, mint a barmok lete. Megflemltve lni ugyanolyan, mintha biolgiailag rzketlen lenne az ember, rszt venni az emberi sznjtkban nem, pusztn elsorvadni kpes.
Az emberi viselkedst szablyoz flelem tanult dolog. Ms, mint az azonnali, reflexszerû, a zavar hatstl meneklõ vlasz, amit a tbbi lõlny alkalmaz az letben maradshoz. Neknk szintn megvannak ezek a motoros reflexeink, de a kudarctl s a szkimondstl val flelem a limbikus rendszerbõl ered.
A limbikus rendszer az agy rsze, idegsejtek hlzata, ami a legmlyebb rzelmeinket szablyozza. Az agy kt rszt kti ssze: a kzpagyat, ahov az rzkelt informci tovbbttatik (pl. lts s halls) s az elõagyat, ahol ezen informcik feldolgozsra kerlnek. Br az elõagy legalbb 480 milli ve kifejlõdtt (a legelsõ gerinceseknl mr megtallhat volt), az ember megjelensvel specilis funkcii alakultak ki.
Az elõagy egy specializldott rsze, amit agykregnek neveznk, nagymrtkben kifejlõdtt az embernl. Az agykreg 95%-a az olyan asszocicis lelki folyamatokrt felelõs, mint az elmlkeds s a tervezs, a maradk 5% pedig a mozgs s rzkels feldolgozst vgzi.
A klnbsg jl rzkelhetõ egy egrrel sszehasonltva (ami szintn egy magasabb rendû gerinces). Az egr agykrgnek csak 5%-a foglalkozik asszocicis ingerek feldolgozsval, mg 95%-nak feladata a mozgsi s rzkelsi ingerek feldolgozsa.
A nagymrtkben kifejlõdtt limbikus rendszer kzpontjban van az, amit mi emberinek neveznk. Klnbznk az llatoktl abban a tekintetben is, hogy tbb idõt tltnk tervezssel, elmlkedssel s nmagunk kifejezsvel. Limbikus rendszernk nagyon erõteljes: fell tud kerekedni a primitv rzelmeken, s el tudja nyomni a mly vgyakat.
Aki valaha ltott mr szomor filmet a bartaival s szndkosan visszatartotta knnyeit, mert nem akarta, hogy a bartai szrevegyk, az a limbikus rendszert vette ehhez ignybe. Elgondolta, hogy mik a kvetkezmnyei bartai reakciinak, s vget vetett az rzelmi folyamatnak, ami srsra ksztette volna.
Ahogy az sszerû gondolkods a limbikus rendszer termke, a flelem is a limbikus rendszer ugyanazon idegsejtjeiben alakul ki. A flelem rendszerint sszerû viselkeds, irracionlis gondolatokon alapul s megbnthatja az agykreg feldolgoz erejt. Az elfojts s a flelem kz a kzben jrnak s mindkettõ pldja annak, hogy hogyan nyomhatja el limbikus rendszernk a nyilvnval ingereket, s segti elõ a biztonsgos viselkedst.
A limbikus rendszer hasonl ms szervekhez abban az rtelemben, hogy gy is tud mûkdni, hogy kros eredmnye lesz. Az, hogy kapcsolatban legynk testnkkel, felttele az ltalnos egszsgnek, s a limbikus rendszernek lland kszenltben kell llnia ahhoz, hogy azt irnytsa. Hogy fellkerekedjnk a flelmen, kapcsolatba kell kerlnnk a limbikus rendszernkkel, s fel kell ismernnk, amikor az elnyomja a nyilvnvalt.
Az etikett s a j viselkeds a limbikus rendszer elnyom kpessgnek eredmnye, ami idõnknt szksges, de vgsõ soron az ember eredetisgt cskkenti. A hazugsg a limbikus rendszer elnyom folyamatnak vgsõ formja, a nyilvnval tagadsa. Az igazmondk, akik megbzhatak s tisztessgesek, megtanultk a limbikus rendszerk irnytst. Felismerik a vgyat, hogy hazudjanak, de beltjk annak a hibavalsgt, hogy azonosuljanak olyasmivel, ami nem igaz.
A hazugok ezzel szemben rabszolgi limbikus rendszerknek, nincsenek kapcsolatban a legalapvetõbb mentlis kapacitsukkal. Viselkedsk vatos s ravasz, mert hagyjk, hogy tkletlen szjrsuk, a valsg lczshoz, teljes lelki alkatuk fltt tvegye az irnytst. Vgl el kell ismernik az igazat s veresgket, de csak miutn minden lehetsges flrevezetst s csavaros logikt felhasznltak flelmk elrejtse rdekben.
Politikusok, lelkszek, zletemberek s brk mesterei a csavaros szjrsnak s a flelem kivltsnak. J intellektulis cltbli a punkoknak, mert õk nem respektljk az embereket, akik megtanultk irnytani limbikus rendszerket. s a punkok nem flnek rmutatni arra, ami nyilvnval, mg ha az a szocilis helyzetk kockztatsval jr is.
A PUNK: lland kzdelem a trsadalombl rkezõ negatv visszacsatolstl val flelem ellen.
A punk mozgalom
Megprbltam nhny tnyezõt felsorolni, amelyek a punkot mozgalomm teszik kulturlis rtelemben. A gyengeelmjû pusztt, lopkod, verekedõ s veszekedõ vadember semmivel sem punkabb, mint napjaink csinos arc, de resfejû popsztrja.
Mivel a lemezkiadknak ennyire knnyû eladni az erõszakot, a szexet s az nteltsget, sok zenekar bekapta a csalit, s magt punknak lltotta be, azt viszont nem vette szre, hogy ekzben valjban a konformizmus sztereotpijnak llandstsban vesz rszt, ami egyltalban nem punk.
A "gyere, llj kznk" hozzllsbl, amely kvetõket keres maga mg, ltalban egy gyenge emberekbõl ll gylevsz npsg verõdik ssze, akik azt hiszik, erejk a nagyszm hasonl gondolkods klnban rejlik. A mennyisg viszont nem minden, ha az embereket egy rvidlt, ncl, flelem kivltotta mantra tartja ssze, amely prtosodshoz s kirekesztõ elvekhez vezet.
Az erõs ideolgiknak nincs szksgk csõcselkre, lljk az idõ prbjt, sosem mlnak el, mert szorosan ktõdnek biolgiai felptsnkhz. Rszt kpezik annak, amit Homo Sapiensnek lenni jelent. Ezt a hagyomnyt a punk testesti meg.
A mozgalom korszakos dimenzikat lt, tlmutat az itt s most pillanatnyisgn, mert ltezett, ltezik s ltezni fog mindenhol s mindrkk, amg csak emberi lnyek lakjk a fldgolyt.
Ahogy j korszak kezdõdik a kultra telhetetlen menetelsvel, a punkok megtalljk szmtsukat. Az Internet ismt lehetõv teszi az emberek szmra, hogy kzvetlenl kommunikljanak egymssal. A hln interaktv az emberi viselkeds, ahogy az mg a tmegmdia beksznte elõtt volt.
Az emberek most ideolgiai s letmdbeli krdsekre fordtjk figyelmket, szemben a XX. szzadi gyakorlattal, amelyben a csapathoz val tartozs elõl elzrkztak, s egy hlzat vagy propaganda magatarts-szablyzatnak vetettk al magukat. A hazugsgok s az elitizmus misztriumai gyorsan elhalnak majd, ha a globlis prbeszd, amely a hlt nap mint nap thatja, egyre tbb ember letben megjelenik.
A vilg laki fogkonyabbak lesznek alternatv ideolgik irnt, mert õk maguk fogjk ezeket megalkotni. Korszerûtlen intzmnyek ideolgija irnt viszont kevsb lesznek fogkonyak, mert logikjukban a hinyossgok s a hibk sokkal erõsebben jelennek meg, lvn hogy amint ezek ltrejnnek, azonnal sztsugrozzk majd õket a vilgba.
A "megismersben az erõ" s a "tuds hatalom" etikja, amelyet a punkok vallanak, normv fog vlni. Nyilvnval lesz majd a titkos szertartsknyvek merevsge, llatiassga s rtelmetlensge, ez pedig az emberi egyedisg rtkelshez s az eredetisg egy j korszakhoz kvezi ki az utat.
Ki a punk?
Mindenki szmra nyitva ll a lehetõsg, hogy punk legyen. Sokkal nehezebb persze olyasvalaki szmra, aki egy higgadt, kihvsoktl mentes, tudatlan krnyezetben nevelkedett, mert az nem ltja a nyugalmt biztost intzmnyek megkrdõjelezsnek s provoklsnak rtelmt. Az ilyen gondtalan letre viszont kevs plda akad napjaink szûklõ vilgban.
Az rk krdsek mg mindig lnken foglalkoztatjk az emberi elmket. vtizedrõl vtizedre vlik egyre vilgosabb, hogy mit is jelent embernek lenni. Nha, az embereket arra nevelik, hogy biztonsgos tvonalon haladjanak korai hallukba, fogyasztva s hajtogatva a flelmetes arisztokrcia dogmit.
Msrszrõl, az emberi lelket nehz elpuszttani. A punk az emberi llek mikrokozmosza. A punkok az eszkkel boldogulnak, nem nyers erõvel. A trsadalmat sokflesgkkel, nem konformizmusukkal mozdtjk elõre. Ms embereket befogadssal s nem uralommal motivlnak.
nmaguk jobb ttelnek lharcosai, s ennek extrapollsval az egsz emberisg jellegt kpesek javtani. Az emberi rzs mindenki szmra hozzfrhetõ, ratlan, egyetemes szablyaihoz tartjk magukat, s kerlik az elitista magatartsmintkat, titkos szertartsknyveket. Õk testestik meg a jvõ remnysgt, s trjk fel a mlt hibit. Nem kell megmondanunk nekik, hogy mit csinljanak, mris vezetnek bennnket.
A PUNK: az egyedisg szemlyes kifejezse, amely abbl az emberi kpessgnkbõl szrmazik, hogy tudunk gondolkodni, s krdseket feltenni.
A PUNK: egy mozgalom, amely visszautastja azokat a trsadalmi attitûdket, amelyeket az emberi termszet tudatos figyelmen kvl hagysval llandstottak.
A PUNK: a krdsfeltevs s a megrts irnti elktelezettsg folyamata, amely egyni fejlõdst eredmnyez, s ennek extrapollsval, trsadalmi fejlõdshez vezethet.
A PUNK: hit abban, hogy a vilg olyan, amilyenn tesszk, hogy az igazsg a dolgok mibenltnek szemlyes megismersbõl ered, nem pedig az elõrsokhoz val vak ragaszkodsbl.
A PUNK: lland kzdelem a trsadalombl rkezõ negatv visszacsatolstl val flelem ellen.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
